Falunk története ( röviden):
Csátalja különböző neveken már a középkorban is lakott hely volt, de ezen a néven először egy 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu a török hódoltság idején is adózott a kalocsai érseknek. A 17. század végén mint puszta az Osztrozaczky család tulajdona volt, akiktől 1712-ben báró Pejacsevich György megvásárolta. A Pejacsevichektől azonban a királyi kamara hamarosan elvette, és a 18. század folyamán több hullámban katolikus németekkel telepítette be. A 19. század elején a gróf Cseszneky család és a királyi kamara birtoka volt. A falu neve a 20. század eleji helynévrendezés során változott Csataaljáról Csátaljára. A második világháború után a helyi német lakosságot kitelepítették, és helyükre a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről elűzött magyarok, valamint a Bácskából elmenekült bukovinai székelyek érkeztek.
Lakosságunkról:
2001-ben 1691 lakosának 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek, 95,5%-a magyarnak.
Nevezetességünk:
2005. június 4-én avatták fel a falu Trianon-emlékművét a békediktátum 85. évfordulója alkalmából.
Fekvésünk:
Bajától délre, 20 km-re, az 51-es főút mellett.
Szomszédos településeink:
Nagybaracska, Dávod és Gara.